Egy kis előzmény.   A cserediákságos németút sem kezdődött zökkenőmentesen, mint ahogy semmi sem, ami velem kapcsolatos, vagy velem történik. Bár az elején úgy látszott, hogy egy egész napos, felettébb semmi sem történős, utazgatós napnak nézünk elébe. Az elején még az egész vagon teli volt…

Biztos nektek is volt már olyan napotok, amikor felkeltetek és éreztétek, hogy na ez is inkább a tagadjukle-kategória. És most nem csak a reggeli kávé előtti állapotra gondolok. Hát az enyém pont így kezdődött. Szűk három óra alvás után bekapcsolt a rádióm, hogy "na, ő most aztán jól felébreszt…